Hamupipőke és Hófehérke a Grimm-fivérekhez, a kis hableány Andersenhez köthető. A különbség nem csupán szerzőség kérdése.
A Grimm-fivérek: összegyűjtött néphagyomány
Jacob és Wilhelm Grimm 19. századi filológusok a német népi hagyományt gyűjtötték. Meséik (Hamupipőke, Hófehérke, Csipkerózsika, Piroska és a farkas) szóbeli hagyományból kerültek papírra, és a kiadások során fokozatosan szelídültek. Jellemző: kollektív bölcsesség, sablonos hősök, egyértelmű erkölcsi rend, magyarázat nélküli varázslat.
Andersen: az egyéni szerzői mese
Hans Christian Andersen dán meseíró meséi nagyrészt eredeti alkotások, azonosítható szerzői hanggal. Nem mindig végződnek szerencsésen (a kis hableány, az ólomskatona). Jellemző: irodalmi stílus, elégikus hangulat, perifériás hősök, megoldatlan egzisztenciális kérdések.
Mit tanítsunk belőlük, és mikor?
A Grimm-mesék kevésbé pszichológiai terhűek, a rend helyreáll: kisebbeknek jó. Andersen gazdagabb érzelmi terepre visz; egyes meséi óvodásnak nehezek, iskolásnak viszont éppen a rétegzettség értékes.
Az adaptációk kérdése
A Disney-feldolgozások happy end felé terelik a történeteket. Ha a gyerek csak a filmet ismeri, érdemes egyszer az eredetit is elolvasni. A legkedveltebb magyar népmesék: a-10-legjobb-klasszikus-magyar-nepmese.