A három kismalac

Volt egyszer három kismalac, akik elhatározták, hogy saját házat építenek.

Az első kismalac lusta volt. „Minek fáradjak sokat?" – gondolta. Gyorsan összeszedett néhány szalmaszálat, és abból épített házat. Fél nap alatt készen volt.

– Na, ez megvan! – röfögött elégedetten. – Most alszom egyet!

A második kismalac kicsit szorgalmasabb volt. Fából épített házat. Egy napig dolgozott rajta.

– Ez elég jó lesz! – mondta büszkén. – Miért törném magam tovább?

A harmadik kismalac bölcs és előrelátó volt. Téglákat vásárolt, és napokig, hetekig dolgozott a házán. Erős alapot rakott, vastag falakat emelt, és biztonságos ajtót szerelt.

– Tudom, hogy a farkas a közelben van – mondta. – Fel kell készülnöm!

A testvérei nevették:

– Túl sokat aggódsz! Sosem jön ide a farkas!

Egy napon jött a farkas. Megéhezett, és kismalacokat keresett vacsorára.

Először az első kismalac házához ment:

– Kismalac, kismalac, eressz be!

– Nem, nem, az állatodon sem! – felelte a malac.

– Akkor elfújom a házadat!

A farkas nagyot fújt – és a szalmaház szétrepült! Az első kismalac sikítva futott a testvéréhez.

A farkas a faházhoz ment:

– Kismalacok, eresszetek be!

– Nem, nem! – röfögték.

– Akkor elfújom ezt is!

A farkas fújt egyet, kettőt, hármat – és a faház is összedőlt! A két kismalac a harmadikhoz menekült.

A farkas a téglaházhoz ért:

– Kismalacok, kismalacok, eresszetek be!

– Nem, soha! – kiáltották hárman.

A farkas fújni kezdett. Fújt és fújt és fújt – de a téglaház meg sem rezdült!

A farkas más módszert próbált. Felmászott a tetőre, és a kéményen akart lemászni. De a bölcs kismalac nagy tüzet rakott a kandallóban.

A farkas lecsúszott a kéményen – egyenesen a lobogó tűzbe! Úgy kiugrott, hogy soha többé nem jött vissza.

A három kismalac ezután együtt élt a téglaházban. És a két lusta testvér megtanulta, hogy az alapos munka mindig kifizetődik.