Hüvelyk Matyi
- Eredeti szerző:
- Jacob Grimm és Wilhelm Grimm
- Eredeti mű:
- Kinder- und Hausmärchen („Daumesdick”, Hüvelyk Matyi)
- Újramesélte:
- IgaziMesék szerkesztőség (ORI Zrt.)
Utoljára frissítve:
A mese dióhéjban
Hüvelyk Matyi 4–8 éves gyerekeknek ajánlott mese. Hangosan felolvasva nagyjából 3 percig tart.
A történet Jacob Grimm és Wilhelm Grimm műve (Kinder- und Hausmärchen („Daumesdick”, Hüvelyk Matyi)), az oldalon rövidebb, felolvasásra szánt változatban olvasható.
Miről szól? Egy hüvelykujjnyi kisfiú óriási kalandokba keveredik.
A tanulsága röviden: „Nem a méret számít, hanem az eszesség! A legkisebb is lehet a legokosabb és legbátrabb.”
Beszélgetésindítónak: Mit csinálnál, ha csak akkora lennél, mint egy hüvelykujj? Milyen veszélyek és milyen előnyök lennének?
Volt egyszer egy szegény favágó és a felesége, akik nagyon szerettek volna egy gyermeket. Az asszony egy este felsóhajtott:
– Bárcsak lenne egy kisfiunk, ha nem lenne nagyobb, mint a hüvelykujjam!
A kívánság teljesült! Kilenc hónap múlva született egy kisfiú, aki nem volt nagyobb, mint egy hüvelykujj. Hüvelyk Matyinak nevezték el.
Matyi kicsi volt, de nagyon okos. Az esze élesebb volt, mint bárki másé a faluban.
Egy napon az apja fát vágott az erdőben, és felsóhajtott:
– Bárcsak lenne, aki elhozza nekem a szekeret!
– Én elviszem, apám! – kiáltotta Matyi.
– De hogyan? – csodálkozott az apja. – Nem érsz fel a ló füléig sem!
– Ülj fel a ló fülére, és onnan irányítom! – mondta Matyi.
Beugrott a ló fülébe, és onnan kiabálta: „Gyí! Hó! Jobbra! Balra!" A ló pontosan engedelmeskedett, és a szekér megérkezett az erdőbe.
Két idegen ember látta a csodát – egy szekér magától megy! Amikor meglátták a pici Matyit a ló fülében, elcsodálkoztak.
– Adjad el nekünk ezt a kis embert! – mondták az apjának. – Vásárról vásárra járunk vele, és gazdagok leszünk!
Az apja nem akarta eladni, de Matyi a fülébe súgta:
– Add el, apám! Úgyis visszajövök!
Az apja két aranyat kapott érte. Matyi elment az idegenekkel. De ahogy mentek az úton, Matyi lecsúszott az egyik ember kalapjáról, és elbújt egy egérlyukban. Az idegenek keresték, de nem találták.
Matyi vidáman hazafelé indult. Útközben egy csigaházba bújt éjszakára. Másnap két tolvaj haladt el mellette.
– Ha bemásznék a pap kamrájába – szólalt meg Matyi –, kiadogathatnám nektek a kincseket!
A tolvajok megörültek. Matyi bemászott a kamrába az ablakon, de olyan hangosan kiabált, hogy felébresztette a szolgálót. A tolvajok elszaladtak, Matyi pedig a szénaboglyában aludt el.
Reggel a szolgáló szénát adott a tehénnek – Matyival együtt! A tehén lenyelte!
– Hé, ne adjatok több szénát! – kiáltotta Matyi a tehén gyomrából.
A ház népe megijedt. Végül levágták a tehenet, és Matyi kiszabadult a bendőből.
De aztán egy farkas nyelte le! Matyi a farkas gyomrából kiáltozott:
– Farkas koma, tudok egy helyet, ahol finom ennivaló van!
A farkast elvezette az apja házába. Ott a farkas jóllakott, de olyan kövér lett, hogy nem tudott elszaladni. Az apja agyonütötte a farkast, és Matyi kiszabadult!
– Sosem megyek el többé hazulról! – mondta Matyi. Az apja és anyja boldogan ölelték magukhoz a pici fiukat.
A mese tanulsága
Nem a méret számít, hanem az eszesség! A legkisebb is lehet a legokosabb és legbátrabb.
Küldd tovább a mesét
Eredeti vagy Light?
Melyik változatot olvasod szívesebben a gyerekednek esti mesének?
